Szent György a sárkányölő

Sárkányölő Szent György katona vértanú

Előkelő katonai családból származott, Kis-Ázsiában (Kappadokiában) született.
Diocletianus császár alatt, hadi szolgálatba lépett.
Vitézsége és rettenthetetlen bátorsága miatt, hamar elnyerte a császár kegyét.
Miután a császár üldözni kezdte a keresztényeket, letette hivatalát és a császárt, kegyetlenkedései miatt, rettenthetetlen
bátorsággal megrótta. Emiatt börtönbe vetették, kegyetlenül megkínozták, miután nem tudták megtörni, 303-ban kivégezték.

Szent György az életerő, a tavasz megtestesítőjeként is megjelenik, hiszen neve napján, április 24-én hajtották ki az állatokat
a legelőre. A néphagyományok szerint, elhárítja az emberektől és az állatoktól a kígyót és a farkast.

A legenda szerint, egy pogány város környéki mocsárban lakott egy emberevő sárkány, akinek ifjakat és szüzeket adtak eledelül,
míg a király lányára került sor. György tudomást szerzett a történtekről és a lány segítségére sietett.
A György imájától megszelídült sárkány a szent lábaihoz borult és a királylány pórázon, engedelmes ebként a városba vezette.
A látvány hatására, a város lakói készek voltak meghallgatni György prédikációját, majd megkeresztelkedtek.
Ekkor György, kardjával átszúrta a sárkányt, a királylányt pedig visszaadta
a szüleinek.

Mind a keleti, mind a nyugati egyházak vértanút tisztelnek benne.

Patrónusa több lovagrendnek, országnak, de a fegyveres testületek is védőszentjükként tisztelik.